A japán szigetek tele vannak hegyekkel, sziklás vad tájakkal. Emiatt kevés a növénytermelésre alkalmas terület. A 120 milliónyi japán lakosság zöme kis alapterületű, kertnélküli házakban lakik. Talán emiatt oly fontos a japán ember számára a virágok látványa. A tehetősebbek virágos bokrokat telepítenek kertjükbe, de minden család igyekszik háza bejáratánál – hacsak egy-két négyzetméter nagyságban is – jelképes mini kertet kialakítani. Ezért láthatunk mindig legalább pár szál élővirágot a japán lakásban is.

A japánok gyakran virágzó bokrokat telepítenek kertjükbe

„A felkelő Nap országá”-ban óriási megbecsülésnek örvend a többnyire csak néhány szál virágból álló művészi kompozíció, az ikebana. Ezt többnyire a lányok már fiatal kortól kezdve, hosszú éveken át tanulják, mindig magasabb fokozatot érve el e virágrendezési művészetben. Vannak azonban férfi ikebana mesterek is.

Kisebbik lányom is kitanulta az ikebana művészet mesterfogásait. Tanulmányai részeként sok kiállítást látott, majd később kiállítóként is részt vehetett néhányon. Magam is foglalkoztam virágrendezéssel, melyet igen jó közérzetjavító foglalatosságnak találtam.

Ikebana tanárnőnk, Jaszumaru szenszei

Ezek a megfelelően elrendezett élővirágok – a legegyszerűbbek is – a szépérzéken keresztül fejtik ki lélekemelő hatásukat. A japánok ezt az érzést igen nagyra értékelik, ezért Japán-szerte időről időre tartanak ikebana kiállításokat, melyekre mindig tódulnak az emberek.

A japánok folyton tevékenykedő életükbe – hacsak egy kis időre is – a megterhelések elviselését segítő lelki feltöltődéseket ill. módszeresen végzett testi-lelki pihenőket iktatnak be. Ennek egyik jellegzetes formája a teaszertartás. Ez teljesen más atmoszférájú, mint a nyugati civilizáció ötórai teája vagy ú.n. kávészünete. A japán teaszertartáson ugyanis nem folyik stresszes hatású híreknek a megtárgyalása, nem pletykálnak harmadik személyekről. Ezúttal csak a teakészítés előírásos módjában, a teás tálka szépségében, a zöldtea színében és aromájában, valamint a mellékínált parányi sütemény ízében gyönyörködik a részvevő.

Teaszertartás japán szobában

Ezalatt a 20-30 perc alatt minden kristálytisztán kigyakorolt mozdulat, „a világi élettől távol”, csak a test és lélek nyugalmát célozza. Ennek az életszemléletnek a fontosságát hirdeti Nikkoban a Tosogu sinto templom együttes híres három majomfigurája is, melyek kezeikkel takarják szemeiket, füleiket és szájukat, az embereknek sugalmazva, hogy ne a rosszra összpontosítsanak.

Jobb nem látni, nem hallani, nem beszélni rosszat

A teázás többnyire tatami (rizsszalma) borítású szobában, a nők esetében japán térdeplő helyzetben, a férfiaknál törökülésben folyik, de előszeretettel rendeznek teaszertartást kint a szabadban is. E teaivási gyakorlatnak azért van hallatlan regeneráló hatása, mert lehetővé teszi az őrlőmalom jellegű mindennapokból történő tudatos kikapcsolódást.

Teaszertartás a szabadban

A japánok – alapvetően – okos emberek, mert elődeik értelmes hagyományait megőrzik és gyakorolják. Ennek csupán két kis eleméről szóltam ezúttal. Ezek is mutatják azonban a japán célirányosságot. Egyrészt a természet szépségeinek bevitele közvetlen környezetükbe, másrészt a módszeres feltöltődés gyakorlása segíti lelkük erősítését, testük megújulását és szellemük felfrissülését.

Tanulhatunk a japánoktól!