Nagy Katalinnal Budapesten a Közgazdasági Egyetemen az 1960-as évek közepén találkoztam, ahol egyetemi csoporttársak voltunk. Most a járványos kór őt is elragadta.

Drága Katikám, ezúton búcsúzom tőled. Szeretettel emlékezem rád, hogyan tanultunk, mennyire izgultunk a vizsgákon. Néha szórakoztunk, együtt mentünk operába, egyetemi nyári táborba barackszüretre. Megismertem a tananyaggal való küzdelmeidet, megélhetési nehézségeidet, világlátásodat.

Diploma után elváltak útjaink, Te Győrben telepedtél le, én Budapesten maradtam, de időről-időre találkoztunk, beszámoltunk egymásnak sorsunk alakulásáról. Tudtam, hogy Győrben a Baross Gábor Közgazdasági Szakközépiskolában közgazdasági tárgyakat oktatsz, és azzal is tisztában voltam, hogy igaz emberré válásra nevelsz. Többirányúan képezted magad, doktori címet is szereztél.

Megbecsüléssel gondolok erkölcsi tartásodra, a rászorulókat támogató lelki nagyságodra, fáradhatatlan szorgalmadra. Rokonaidat, barátaidat fáradhatatlan, igaz szeretettel segítetted. A Mindenható Isten irányításában bíztál, a Jézusi szeretet vezérelt cselekedeteidben.

Külföldi távollétemkor fogadtad itthon maradt lányomat és édesanyámat győri látogatásra. Csaknem 30 éve, hogy családunkat Japánban meglátogattad, amikor bőröndödet a moszkvai átszállásnál ellopták és kinti barátaink láttak el a legszükségesebb ruhákkal. Ez tette lehetővé, hogy végigjárjuk a nevezetes japán helyeket.

Ezt kívántad viszonozni 5 év múlva, amikor japán barátainkkal együtt vendégül láttál
bennünket finom ebéddel, városnézéssel Győrben.

Nyáron felkerestél bennünket Csopakon, néha én látogattalak meg Győrben. Egyetemi csoportunkat is meghívtad találkozóra városodba. Kellemes órákat töltöttünk együtt.

Élénk figyelemmel kísérted családom és különösen gyermekeim életét, hitbeli fejlődésüket is segítetted. Nagyobbik lányom bérma-keresztanyja is lettél.

Egészséged megromlásával én mentem hozzád feleleveníteni közös élményeinket. Betegséged miatt az aranydiploma ünnepségünkre sem tudtál már eljönni. Mindnyájan hiányoltunk.

Lényed csak pozitív emlékeket elevenít fel bennem. Sok mindent tőled tanultam: a fokföldi ibolya szaporítását, a bablevesbe való tojás nélküli nokedli készítését, a frizura átöltözéskor való megóvását, az igaz ügy melletti szilárd kiállást, .….

Hozzád illő társat nem találván, egyedül küzdötted át magad a földi élet nehézségein. Balassi után szabadon: „Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek Te adtál.”

Tisztelettel, szeretettel gondolok Rád. Teljes szívemből kívánom, hogy találd meg tevékeny, a veled kapcsolatban állókkal együttérző életed méltó jutalmát a befogadó másik világban. Isten áldása kísérjen odaát is!

(2021.február 3-án Bakos Veronika)