A MAGYAR ORSZÁGALMÁRÓL

A koronázási tárgyak minden ilyennel rendelkező ország féltve őrzött kincsei. Ezek a relikviák mind anyagi, mind eszmei szempontból nagy értéket képeznek a nemzet számára. Formájuk, díszítésük nem véletlen, hanem történelmi, hitvilági, világnézeti stb. jelentést hordoznak. 

A magyar koronázási tárgyak közül a korona és a jogar különleges műremekek. A kard és az országalma azonban már nem üti meg az előbbi kettő művészi mércéjét. Tudva, hogy a Kárpát-medencében igen gazdag aranybányák voltak és az Árpád-házi királyok Európa leggazdagabb uralkodói voltak, kizárt, hogy királykoronázáskor ilyen egyszerű kivitelű kellékeket használtak volna、mint a jelenleg kiállított országalma és kard. Ismert tény, hogy az országunkat ért számtalan támadásban rengeteg kincsünk veszett oda, melynek során koronázási jelvényeink sem élveztek kivételt. Ez lehet a magyarázata, hogy – sok mással együtt – e becses tárgyak is értéktelenebbekre cserélődtek az idők folyamán.

A Magyar Szentkorona és a koronázási jelvények

 

A jelenleg kiállított országalma tehát nem lehet az eredeti szentistváni, de még későbbi árpád-házi királyi darab sem. Ennek az országalmának a készítési idejét a 14. századra teszik, mivel Anjou-címer van rajta1. Az országalma jelenlegi gömbje aranyozott ezüstlemez, amely valószínűleg Károly Róbert idején az eredeti arany koronázási glóbusz más célra, például egyházi felajánlásra vagy királytemetésre stb. készített másolata. Ezt támasztja alá az is, hogy a rajta levő Anjou-címerpajzs távolról nem is igen felismerhető, igen kicsi méretű, mintha csupán csak a tulajdonjog jelzésére szolgálna, de semmiképpen sem a koronázási szertartásban használt uralkodói jelvényként.

E meglátás alátámasztására példákat sorolhatunk fel korabeli királyi rendelésű, csodálatos kivitelezésű ötvösművek említésével. Nyilvánvaló, hogyha az ismert királyi és királynői eskükeresztjeink, melyeket többnyire nyugat-európai múzeumokban őriznek, például amit valószínűleg IV. Béla vagy amit állítólag Szent István felesége Gizella vagy amit Szent László felesége Adelhaid használt, gyönyörű ékkövekkel kirakott arany műremekek, akkor a koronázási szertartás során a király által kézben tartott birodalmi földet jelképező országalma még inkább díszes kellett, hogy legyen2.

Magyarországi ábrázolásokon gyakran szerepel az országalma. Egyszeri keresztes változata legkorábban az 1031-ben készített miseruhán látható, melyből később lett alakítva a koronázási palást3 . A Thuróczy-krónika ábrázolásán is Szent István kezében már ott látható az országalma4.

Szent István képe a Thuróczy-krónikában

Szent István képe a Thuróczy-krónikában

Magyar kódexek miniatúráin is vannak egyszerű keresztes országalmák. Ezt az 1358-ban írt Képes Krónika egyik iniciáléjának képével szemléltetjük5 .

3. ábra: Géza és László látomása 1074 táján

3. ábra: Géza és László látomása 1074 táján

A hivatkozott hivatalos kutató szerint a kettős keresztes országalma eredete az Anjou-kornál feltétlenül régebbi, legalább 12. századi. A kettős keresztet nem kifejezetten országalmán, de megtaláltam 1100-as évekből származó pénzérmén3 .

4. ábra: XII. századi magyar ezüstdénár földi halmon álló kettős kereszttel

4. ábra: XII. századi magyar ezüstdénár földi halmon álló kettős kereszttel

Ellentmondásosnak tűnik, hogy a hivatalos kutató szerint a magyarok a kettős keresztet valószínűleg bizánci ötvösműveken és pénzérméken látták meg, ahol már az 5. században megjelent, ugyanakkor viszont a kettős keresztet magyar keresztnek és lotharingiai keresztnek is hívják, de a lotharingiai címerbe csak a 15. században került, mégpedig a magyar címerből átvéve.

Újabb kutatások szerint a kettős kereszt az égigérő világfa jele, mely az emberiség egyik legrégebbi szimbóluma3 . A mintegy 4500 éves szumer kettős keresztes írásjel „herceg”-et, a kínai hasonló jel illetve az abból kialakított japán szójel pedig „király”-t jelent. A kettős kereszt azért lett a királyok jele, mert a régi időkben az emberek úgy tudták, hogy az uralkodó hasonlóképpen eget és földet összekötő kapocs, mint a kettős kereszt alakú világfa.

5. ábra: Hurrita/szabír pecséthenger Kr. e. II. évezredből kettős kereszt alakú világfával

5. ábra: Hurrita/szabír pecséthenger Kr. e. II. évezredből kettős kereszt alakú világfával

E témájú vizsgálódásom során megnéztem több hozzáférhető régi krónikánk ábrázolásait és azt találtam, hogy azokban az országalma mindig egyszerű keresztes, viszont a címereken, zászlókon gyakran kettős keresztek vannak.

6. ábra: Nagy Lajos képe a Thuróczy Krónikában

6. ábra: Nagy Lajos képe a Thuróczy Krónikában

További figyelemreméltó dolog, hogy a Thuróczy Krónika4 nagyalakú színes képein a királyok kezében mindig egyszerű keresztes, de cirádásan kialakított, a földi egyenlítőt is mutató glóbusz van.

Mindez azt látszik bizonyítani, hogy a jelenlegi országalma nem az igazi. Az eredeti koronázási országalmánk egy vízszintes ággal rendelkező, ú.n. egyszerű keresztes kialakítású, de a többi koronázási tárgynak megfelelően, gazdagon díszített jelvény kellett legyen. Vajon melyik ország kincstárában őrzik?

Források:

1. Holler László: A magyar országalmáról (Művészettörténeti Értesítő 2oo1/3-4.)

2.Vikol Katalin: Az Aranybullától az Ősiségig (Reflektor Kiadó, Budapest 1988)

3.Varga Géza: A magyarság jelképei (Írástörténeti Kutató Intézet, Budapest 1999)

4.Thuróczy János: A magyarok krónikája (Európa Könyvkiadó, Budapest 1978)

5. .Képes Krónika (Európa Könyvkiadó, Budapest 1971)

 

 

 

 

 

Reklámok
Kategória: Érdekes összefüggések | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s