Tényfeltárás

A karácsony előtti hajnali misék után tea mellett kicsit együtt időztünk, meghánytuk-vetettük a napi történéseket és hogy mit tehetnénk világunk jobbítására. Egyik alkalommal figyelemreméltó könyvet kaptam. Névrokonom Bakos Zoltán: Szemben a társadalommal¹ című könyvében sorravette a liberális média ténykedéseit mindennapjainkban. Különösen találó megállapításait idézem, néhány saját tapasztalatommal kiegészítve és a lehetséges megoldás felvetésével.

A szerző szerint „a tömegmédiumok nyíltan szórakoztatni akarnak”. (9.o.) Baj, hogy közben egyre inkább a liberális életmódot ábrázolják. Döbbenten figyelem, hogy a szabadosságot sugározzák a férfi-nő kapcsolatokban, a családi életben, a gyereknevelésben és mindenfajta emberi viszonylatban. A bűn rendszeres láttatása tapasztalható a tévében, a filmekben, így „a rossz bemutatásának társadalmi hatásai fokozottan érvényesülnek”.(18.o.) Családommal évekig jártunk színházba, volt bérletünk is, de ezt megszüntettük a darabok párkapcsolati csalásokkal, állandó hazugságokkal, trágárságokkal teli közönségessége miatt.

„A média becsapja az embereket a hamis tényállásokkal, a valós események elhallgatásával.” (21.o.) Tapasztaljuk, hogy tőlünk idegen ünnepeket hirdetnek, a régieknek pedig egyre kisebb jelentőséget tulajdonítanak. A mai liberális életelv: az erőn felüli, szünet nélküli „túlhajszolt fogyasztás” (34.o.) Jól látja Bakos Zoltán, hogy „a kereskedelem csőbe húzza a vásárlókat a sokat ígérő, csalfa hirdetésekkel” (51.o.), és „a modern reklámipar az emberek becsapásának, félrevezetésének, rászedésének tudománya.” (107.o.) Ebben a megmondó emberek, politikusok is közreműködnek. Az – addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér – ősi tanács helyett a kiszolgáltatottságot okozó eladósítás gyakorlata működik. Nagyon találó a tömör megfogalmazás: „A pénz hatalomra került.” (71.o.)

A főáramú média a jó erkölcsi tartású többségi társadalom helyett a más szabályok szerint működő „kisebbségek érdekeit képviseli”. (67.o.) Sőt: „megvonják a jobboldali szereplőktől a jó döntés képességét is.”(78.o.) A jó példa, „a kiválóak alig jutnak szóhoz a tömegmédiában”. (31.o.) E hibát javítandó, készült ez az ismertetés Bakos Zoltán tényfeltáró könyvéről.

A média szerepe felértékelődött, a kormányok is igénybe veszik, nemcsak hírközlésre, hanem meggyőzésre is. „A fejlett világban a média heteken (újabban éveken) keresztül zeng valami járványról… A független szakértők hiába mondják, hogy nincs vész, ám a gyártók szakértői ellenkeznek, és ismételten, sokszor a tényeket csúsztatva ’aggódnak’. Az emberek sorban állnak a védőoltásokért… A gyógyszergyártók pedig remekül keresnek az ilyen járványon’.”(151.o.) Mindeközben mit tesz a kormány? „A híradások gerince, hogy „a kormány csal, lop, hazudik.” (205.o.) Ez a beállítás nem újkeletű, mert „a teljes nyugati társadalom egyre jobban belebonyolódik a hazudozásba”. (210.o.) A keresztény vallás háttérbe kerülésével „a hazugság mára szinte társadalmi norma lett”. (229.o.)

Igazság vagy pénz a meghatározó? „A közösségi médiában fellépnek a guruk, akik elmondják, hogy ezeket az oltásokat a transznacionális gyógyszercégek és a CIA kísérletezte ki, hogy kipusztítsa az emberiség szükségtelen részét.”(151.o.) „A nagy bűnösöket a valóságban nem szokták lebuktatni, mert övék a pénz, övék a törvény.” (305.o.)

Napjainkban a tiszta „erkölcs mellőzése, torzítása” érvényesül.(134.o.) „A tévében látott minta követési kényszere nagy erővel tör mindenkire.” (138.o.) A magam példája szerint, személyes beállítottságunktól függ ennek elfogadása vagy megtagadása. Fontos a szabadságunk megőrzése. „Dönthetünk lelkiismeretünk szerint a jó vagy rossz mellett.” (250.o.) Álljunk ellen az álságos megvezetéseknek!

„Szemben a társadalommal” c. könyv a liberális médiaterrorról – az itt citált idézeteken túl – sok érdekes eseményt dolgoz fel, rengeteg tényadattal alátámasztva. Záró megállapítása meggyőző, miszerint: „Nagyobb fordulatra van szükség.” Szerteágazó példafeldolgozásai hatására úgy látom, hogy ez elkerülhetetlen nemcsak a médiában, hanem gondolkodásunkban, cselekedeteinkben is.

Ellenlépések

Az idézett könyvben bemutatott, népességünk ellen irányuló tudatmódosítással szemben a céltudatos ellenállás módszerét tartom szükségesnek. Hirdetik, hogy haladni kell a korral. De kellő megfontoltsággal. A tőlünk idegen ünnepekkel, a lehengerlő reklámokkal, a szünet nélküli, túlhajszolt fogyasztással szemben legyünk mértéktartóan elfogadóak, alapvetően tartsuk meg rég bevált életvezetésünket.

A magyar szokásrendben mindennek, így a munkálkodásnak és a szórakozásnak is megvan a természetes módja és ideje. Évezredes keresztény szokások szabályozzák életünket, szorgalmas munkával, időnkénti böjttel, ünnep adta szórakozással. A katolikus népességnek az év menete farsangi bálokkal kezdődik, aztán jön a megvilágosító Gyertyaszentelő-, majd a tavaszkezdő Gyümölcsoltó Boldogasszony és közben Hamvazószerdával elindul a húsvéti böjtös elcsendesedés. Ezt követi a magasztos Húsvéti Feltámadás, majd Pünkösdkor ránk köszönt a Szentlélek öröme. Az év második felét indítja a Péter-Páli aratási munka Sarlós Boldogasszonnyal, amit követ Nagyboldogasszonyunk tisztelete. Elérkezik az őszi terménybetakarítás, a szüreti vidámkodás és Hálaadás, valamint Mindenszentek tisztelete és temetőlátogatás halottainkra emlékezve. Ezután kezdődik az adventi karácsonyra várakozás, melynek csúcspontja a bennünk megszülető, szeretetteli Kisjézus köszöntése. Végül pedig az Óéváldás és Újévbe lépés indítja a következő évi szabályozott menetet.

A legnagyobb ellenállást a – stresszt és félelmet okozó – hazugságáradattal szemben kell megvalósítani. Harag és gyűlölködés helyett keressük „az igazságot, mely szabaddá tesz” (János 8:32) . Sokat segít, ha a kívánt változásra összpontosítva gyakoroljuk a meditációt ill. imádkozást, mely magasabb rezgésszintre emel és rávezet a lehetséges igaz útra. A magántulajdon védelmében a Ne lopj! parancsolat felkerült a Mózesi kőtáblára. A lelkiismeret és becsület felértékelésére a Ne hazudj! parancsolatnak is érvényt kell szerezni!

Megmaradásunk érdekében az igazmondásnak kell előtérbe kerülnie! Igazságvizsgáló gépek helyett a társadalom minden szintjén az egyének életvezetésében kell a változás, aminek a hatására ugyanúgy elítélik és büntetik a hazugságot, mint a lopást. Ezáltal az egyén szintjén szükségletté válik a lelkiismeretvizsgálat, amikoris az ember elcsendesedve magába néz. Régmúlt kutatásaimból tudom, hogy őseinknél fontos szertartás volt a lelkiismeret aranytükrét használva, időről-időre megfogalmazni rossz tulajdonságaikat, hazugságaikat, bűneiket, és a továbbiakban törekedni az igaz életvezetésre. Ennek fontosságát sok nép ismerte Japántól Ázsián át hazánkig. Feladat volt valamiféle fényes tükörben önvizsgálat tartása, a tükörben látott hibafoltok megtisztítása. E tükröt a lélek túlvilági életére az elhunyttal vele is temették. Ezért találtak sok régi sírban kerek bronz vagy más fémtükröt.

Szokták mondani, hogy nincs új a Nap alatt. Ahogy a régi korokban szükséges volt a tisztulás, ez ma is létfontosságú. Valójában tárgyi kellékek nélkül is magunkba szállhatunk.
Megtisztulásunkra végezhetünk egyéni gyónást, közösségi bűnbánatot. A magunk nemcsak testi, hanem lelki tisztítása az egész társadalomra is kihatással van. Az egyéni jobbulások összeadódva a világ javára válnak. Az anyagiasság és testiség vezérelve helyett az igaz lelkiismeret felélesztése mentheti meg a hazugságtömeg miatt vesztébe rohanó világot.

Források:
1 Kárpátia Stúdió 2020
2 Az ősi Japán / Helikon Kiadó
3 (Magyar Adorján: A lelkiismeret aranytükre (Duna Kiadó, Svájc)