Fényképeket rendezve, tíz évvel ezelőtti baráti találkozóink képei akadtak kezembe, melyek felidézték bennem a nagyrabecsült Falvay Károly magyar ősvalláskutató barátunk emlékezetes személyiségét.
A magyar műveltség kiemelkedő alakjának, Boldogasszonynak a több évezredes régmúlt óta meglévő sokrétű tiszteletét Falvay Károly előadásai révén ismerhettük meg sokan. E női-asszonyi magasztosságnak az életmenetet és az év egymást követő eseményeit, teendőit szabályozó összefüggéseire csodálkozhattunk rá nyilvános előadásain, majd később baráti összejöveteleinken.
Felidéződött bennem Falvay Károly tanításainak néhány különösen találó részlete:

Venczel Árpád: Anyafa
– A nő szerepét – a természeti szemlélet szerint – kiemelten fontosnak tartotta. Hangsúlyozta, hogy az emberi élet menetét ősi felfogásunkban két asszony áldozatkész léte szabályozta: „az év Kisasszony napon (szeptember 8.) a lányával kezdődött és Nagyboldogaszony napján (augusztus 15.) az anyjával végződött”. (A „férfielvűség” idején a Gergely naptár ettől eltérő beosztást csinált, de meghagyott számos – női szerepkörrel kapcsolatos – Boldogasszony-napot az év során.)
– Meglátása szerint a női test híd, mely a lélek örökkévalósági létezéseit köti össze. A nőiség titokzatosságának és varázslatosságának nyilvánította, hogy az örökkévalóságból induló életet a földi véges életbe befogadja, ahonnan aztán az ember saját tapasztalatokat szerezve megint az örökkévalóságba megy. Különvált, de szervesen összetartozó duális világunkban női szerep az életadás, élelemadás, férfi szerep az életnemzés, életvédelem.
– Néhány megkapó, lényegretörő megfogalmazása:
„A Leány születik előbb (Mária) és a Fiú születik később.”
„A férfit a nő teremti önmagából.”
„A lakodalom éjszakai szertartás. A hittérítés előtti eredetű lakodalmi szertartásunknak a leány a főszereplője, aki Esthajnalcsillagból Holddá válik.”
„A férfi félfi, a feleség félség. A kettő ad egy egészet.”
Falvay Károly másik fontos kutatási témája az életkorral kapcsolatos mozgásfejlesztés volt. Nála tett látogatásunkkor zenei felvételeivel mutatta be a gyerekekkel való foglalkozás mikéntjét és vázolta erről készíteni szándékozott könyvét. A táncnak fontos szerepet tulajdonított, melyet sok éven át maga is művelt. Oldott légkörű összejöveteleinken – erőnléte függvényében – az ősi magyar tánc egyes lépéseit is bemutatta.
Sokunk ismeretsége Falvay Károllyal – az 1900-as évek végén lehetségessé vált előadásai meghallgatásával – sajnos csak életének utolsó szakaszában kezdődött. De tudását megtapasztalva attól fogva el nem szalasztottuk volna nyilvános fórumokon, például a Magyarok Világszövetségének székházában tartott előadásait. Örömmel fogadtuk 10 évvel ezelőtt 500 oldalas, többezeréves szobrok, ábrák képeivel meggyőző, káprázatos tudásanyagot közreadó „Nagyboldogasszony” című könyvének megjelenését; hála érte a Püski Kiadónak. Részt vettünk bemutatóján is a budai vár Libri könyvesboltjában. Ezen közreműködött hegedűművész fia, Falvay Attila is.
Falvay Károly – dr. Balogh Ildikónak köszönhetően – baráti társaságunkba is bekapcsolódott.
Nekem csak előző „Boldogasszony” című könyve volt meg. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy új könyvének tiszteletpéldányával megajándékozott. Összejöveteleinkre mindig vidáman jött és kapcsolódott beszélgetéseinkbe, mesélt kutatásairól.
Nagyra becsülte társaságunk oszlopos tagját dr. Balogh Ildikó gyermekorvos pszichiátert, akinek igaz magyarsággal elkötelezett, sokrétű tevékenységének elismeréséül egy szépséges Boldogasszony-ajándék beszerzésére kért meg engem, amit én meg is tettem. Petrás Mária kerámiaművész Madonna domborművének átadására körünkben – Falvay Károly halála miatt – csellóművész lányát Falvay Cseperkét kértük meg.
Falvay Károllyal sok emlékezetes, kellemes órát töltöttünk együtt. Együttléteink alatt sokat tanultunk tőle ősi műveltségünkről, életvezetésről. Tisztelettel, hálás szeretettel gondolunk rá és őrizzük emlékét.