Ötven évvel ezelőtt vettem át közgazdász tanári oklevelemet. Ennek birtokában tanítottam kezdetben élelmiszerkereskedelmi eladókat, majd vendéglátóipari üzemgazdászokat. Főiskolai munkám során végigjártam a beosztásokat tanársegédtől adjunktuson át a docensig. Tanítottam nappali, esti és levelező hallgatókat, kollokváltattam, konzulensként segítettem diplomadolgozat írókat, államvizsgáztattam, szakcikkeket írtam.
Munkámban megéltem sikereket, néha kudarcokat. Örömmel gondolok a velem egy hullámhosszon együttműködő hallgatókra, kollegákra és köszönettel emlékezem a tőlem eltérően gondolkodókra, időnként engem támadókra, mert mindez okulásomra szolgált.
Ma már nyugdíjasként kívülről figyelem a szakmai, oktatási történéseket, a gazdasági folyamatokat. Szeretettel gondolok mindazokra, akik palléroztak, mert mindenkitől tanulhattam valamit. Hálásan emlékezem általános iskolai oktatóimra: az írás-olvasásba bevezető Gizi tanító nénire, a 4. osztályban tanító jó lelkiségű Anci nénire, a felső tagozatos osztályfőnökömre Éva nénire, aki férjével élménydús, országot megismertető autóbusz kirándulásokat szervezett és a szereplésünkkel színdarabokat rendezett, Leonka néni magyartanáromra, Klári néni szigorú, de igazságos számtan tanáromra és sorolhatnám többi nagyszerű általános iskolai tanáromat.
Máig látom magam előtt a középiskolai Zoltán igazgató urat, aki személyesen csinálta a közgazdasági technikumi beiskolázási elbeszélgetést és válogatott be a kiemelt „jutalom osztályba”. Így kerülhettem Margit néni osztályába, akiről már megemlékeztem korábbi – „Tanulságos élettapasztalatok” – írásomban. Különleges hatású volt József – „kiugrott papból” lett – tanárom, aki egyéni döntéssel németül tanította nekünk a relativitás elméletet és emlékezetes beszédeket tartott az iskolai rendezvényeken. Ő hívta fel a figyelmünket sikeres érettségink után, hogy eredményeinkért mondjunk köszönetet elődeinknek és első tanítóinktól kezdve összes tanárunknak. Az ő 55 évvel ezelőtti tanácsára teszem ezt most.
Egyetemi tanáraim között is voltak emlékezetes személyek: a gazdaságtörténetet előadó neves professzor, a gazdasági programozásból megbuktató matematika tanár, a bőbeszédű kereskedelmi szakoktató, a jó szervező, kedves személyiségű orosztanár, akinek kérésére 3 évig egyetemi nyelvi köri titkárként is tevékenykedtem és ajánlásával kijuthattam Nyugat-Németországba egy nyári ifjúsági táborba.
Mindenek előtt azonban köszönöm szüleimnek a biztos hátteret és legfőképpen az Isteni Gondviselésnek, hogy a látszólag véletlenek játékaként jóember-formáló körülmények közé juttatott.
E számbavételt az aranydiploma átvétele alkalmából tettem. Ugyanis 2019. szeptember 26-án a Corvinus Egyetemen – 50 éves szakmai tevékenységem elismeréseként – megkaptam díszoklevelemet. Több évfolyamtársammal együtt felemelő szép ünnepségben volt részem. Köszönet az Egyetemnek e megtisztelő alkalomért.
Kép: P. Nagy Gabriella
Kép: P. Nagy Gabriella
Kép: Berényi László Géza
