Az ének képességét a Teremtő Isten csak az emberi lénynek adta meg örömének, bánatának, érzelmeinek magas rezgésszintű, dallamos kifejezésére.

Amióta az eszemet tudom, mindig énekeltem, otthon magamnak, családomnak, iskolai rendezvényeken, végül karénekessé váltam templomi együttesünkben. Az éneklést kezdetben ösztönösen csináltam, az ének gyönyörűségével apró sikerélményekben részesítve magamat. Később tudatosan műveltem az éneklést, érezve annak jótékony energiafeltöltő hatását. Megállapított tény, hogy az együtténeklőkből áradó zenei energiahullámok a résztvevők közérzetjavulását eredményezik. A szép zene hallgatása is kedélyállapot javító, de ha magunk éneklünk, zenélünk, a bennünk előidézett magas rezgésszint még fokozottabban hat ránk. Akik ezt hétről-hétre gyakorolják, azok egyéb tevékenységeikben is sikeresebbekké válnak. Köztudomású például, hogy a bal agyféltekét használó matematikai képességeknek és a jobb agyféltekéjű zenélésnek jótékony a kölcsönhatása az egyén teljesítményére. Én meg vagyok győződve, hogy sikeres iskolai tanulmányaimat zongorázásom és éneklésem jelentős mértékben segítette.

Több évtizeddel ezelőtt Pesterzsébetre költözve a főplébánián Zsóka Sándor kanonok plébános úr irányításával megszerveztük az Árpád-házi Szent Erzsébet kórust. A kórus élére kinevezett – az egyházi és világi zenében egyformán jártas – nagy tudású Puster János karnagy úr hamar szereplőképessé tette együttesünket. Az eltérő zenei képességű, különböző életkorú kórustagok torkából szép hangzást csiholt ki. Tanítási sikerének általa megfogalmazott két fő elve a következő volt:

• „A nevelés idővel hozza meg eredményét.”

• „A gyenge zenei képességűek felfejlődnek és a jó énekhangúakkal együtt szépen zengő muzsika valósul meg.”

Kórusunk Puster János karnaggyal az élen 1993-ban

Puster tanár úr elhivatott türelemmel tudott tanítani. Meggyőző személyes példa erre kisebbik lányom, aki a zeneiskolában visszahúzódóan vett részt tanár úr szolfézs és zeneelméleti óráin. Pár év múlva az iskolából kikölcsönzött komolyzenei cd-vel jött haza. Elmondása szerint a középiskolai zeneórán Mozarttal foglalkoztak és újra meg akarta hallgatni a Puster tanár úrtól évekkel azelőtt megismert klarinét ötöst Mozarttól. Az idő Puster tanár úrnak dolgozott! Lányom zeneileg felfejlődött: iskolai és templomi kórusunkban énekelt, aztán zenekarban hegedült, majd koto japán citerára váltott és ma is rendszeresen szerepel vele. Kórusunk zenei alapképző, utánpótlás-nevelő együttes is volt. Több gyerektagunkból lett zenei foglalkozású.

Kórusunkban énekeltek, művészekké váltak (Bakos Tünde és Pócsik Viktor)

A zene ránk és rajtunk keresztül környezetünkre is hat. Ezért nem mindegy, milyen zenét művelünk, hogy zenénknek milyen a zengése, tartalma, mondanivalója. Izgató hatásúak a harci dobok vagy a kemény rock zenéje és jelentősen más töltést adnak a templomi zenék ill. az angyali „mária-énekek”. Az előbbiek hangerejükkel, mondandójukkal felzaklatnak ill. „felpörgetnek”, az utóbbiak lágy zengésükkel, szép tartalmukkal megnyugtatnak, kiegyensúlyoznak. Egyfajta zene az emberi beszéd is, mely szintén kettős hatású: különböző erősségű és tartalmú rezgéshullámaival tölti a beszélőt és hallgatót egyaránt. A durva, közönséges, trágár beszéd idegileg hergel és lealacsonyít, a szeretettel teli, pozitív tartalmú beszéd közérzetjavító rezgésszinttel felemelő hatású. Mindennek további hatása: míg a durvaság károsan, a magunkból kisugárzott harmónia jótékonyan alakítja környezetünket.

Kórusunk textiltervező, selyemképfestő tagja Tóthné Pálmai Katalin egyik kóruséneklésünk után fényképet csinált templomunk környékéről, aztán a látottakat meg is festette. A kép a harmónia megtestesítője! Az nem lehet véletlen, hogy a templom feletti viharfelhőkben egy angyal lebeg. A művész bevallása szerint a „szilfet” nem akarattal festette, valójában a fotó gomolygó felhői között nem is vette észre. Valami így vezette kezében az ecsetet és csak a felemelő végeredmény tudatosult.

T. Pálmai Katalin: Angyali szilf a templom felett

Puster tanár úr betegsége és halála miatti helyettesítő karnagyok után az Árpád-házi Szent Erzsébet kórus kinevezett karnagya Hornyák Tamás lett, aki fiatalos hevülettel vette át a zenei irányítást. Akkor kétfelé oszlott az énekes gárda, a fiatalokból alakult új gitáros énekes együttesre és a hagyományos egyházzenei kórusra. Ez gyengítette eredeti kórusunk hangzásának erőteljességét és egyidejűleg az éneklési alkalmak is gyérültek. Egy idő után ez a fiatal, többre hivatott karnagyot egy nagyobb létszámú világi-zenés kórushoz térítette.

Új karnagyot kaptunk, a friss diplomás Medgyes Sándort, aki hosszan – több mint 20 évig – kitartott mellettünk. Az előadott művek tárháza egyre bővült. Az egyszerűbb hangvételű zenei darabok mellett a komolyabb gyakorlást igénylő, bonyolultabb szerkezetű preklasszikus, klasszikus és XX. századi zenei alkotások is bekerültek műsorunkba, például számos Szent Erzsébetről szóló mű, a virágvasárnapi és nagypénteki passiók, Händel: Judás Makkabeus győzelmi kórus, Liszt: Via Crucis, Scarlatti: Exultate Deo stb. Csak kiragadásszerűen felsorolva az általunk legtöbbet énekelt néhány zeneszerző: Arcadelt, Praetorius, Palestrina, Bach, Mozart, Beethoven, Liszt, Kodály, Bárdos, Halmos, Harmat. A sok szép mise közül megemlítem a gyönyörű Schubert misét, Delibes: Messe Breve-t, Perosi: Missa Te Deum laudamus-t, Kodály Magyar Miséjét, Bárdos: Missa Tertia-t. És még hosszan sorolhatnám a 20 év alatt odaadóan megszólaltatott mintegy másfélszáz művet, amit még növelt a sok-sok templomi népének.

Kórusunk Medgyes Sándor karnaggyal az élen 2017-ben

Hála mindezért Medgyes Sándor karnagy úrnak, Kónya János és Homor Máté kántor uraknak, akikkel sok szép sikeres együtténeklést éltünk meg. Új tagok jöttek, egyesek távoztak, házasságok köttettek, gyerekek születtek, családok elköltöztek, s a kórus mindeközben – megfogyatkozva ugyan, de – énekelt. Karnagyunk a már-már kritikussá vált létszámhiányt elektromos erősítőkkel sikeresen pótolta és egyes hívek meg is dicsérték telt hangzásunkat. Énekünk hozzájárult a misék magasztosságához, néhány esküvő ünnepélyességéhez, egy-egy gyászszertartás bánatának Isten zenéjével oldásához.

A kóruséneklés jelentős közösségformáló is, egyrészt a próbák, szereplések érdekében hozott időáldozat, másrészt a szép hangzásért az egymáshoz alkalmazkodás, harmadrészt a szeretetteljes egymásra figyelés és nem utolsósorban a közös szórakozás által. Rendszeresen csináltunk névnapi köszöntéseket és kellemes évadzáró kerti partikat, hol egyikünknél, hol másikunknál.

Kórusebéd teraszunkon

Most ennek a zenei emelkedettség teremtésnek egy időre vége szakadt. Fájlaljuk a kórus gazdátlanul maradását, de megértjük karnagyunk más városba költözése, örvendetes családgyarapodása, sok elfoglaltsága miatti távozásának elhatározását. Sokéves odaadó munkája elismeréseként és a kórusra való emlékeztetés céljából zenei elkötelezettséget kifejező kitűzőt ajándékoztunk. A további élet tanító támaszául Arany Bibliát adtunk, mely antik kiállítású, tartalmában örökérvényű, gyönyörű album. A félszáz érdekes történetet ismertető újszövetségi szövegidézeten és azok klasszikus festményábrázolásain való elgondolkodás, értelmezés felnőttnek, gyereknek egyaránt tanulságos.

A kóruséneklést mi hétről-hétre karitászi tevékenységként végeztük, hallgatóságunknak istenhitében való zene általi erősítésére, lelki emelkedettségének ily módon is elősegítésére. Tudjuk, hogy keresztségünkkel valamennyien kaptunk egy keresztet, ki könnyebbet, ki nehezebbet. Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viselve, az ő lelkiségét odaadó énekünkkel kifejezve kívántuk és kívánjuk a magunk és mások hordozott keresztjét virágossá tenni. Ez a mi szeretet-szolgálati ajándékunk plébániánk tisztségviselőinek és híveinek.

Szent Erzsébet rózsáival díszített keresztünk

Fontosnak tartjuk a fentiekben vázolt sokrétű kórusi tevékenységünk további közösségjavító művelését. Ezért kértük és megkaptuk Czap Zsolt esperes plébános úrtól a kórus újjászervezésének engedélyezését és Homor Máté kántor úrtól a kórus megújulási ügyének kézbevételét. Bizakodva nézünk a szeptemberi új évadra, hogy kiváló adottságú kántor-karnagyunk tovább segítse a templomunkba járók kóruszene általi lelki feltöltődését. Így méltán reméljük, hogy kóruséneklésünk lélekemelő rezgésszintje az angyali szilfet újra lebegésre készteti templomunk felett.

Budapest, 2017. májusában

Bakos Veronika