ARANYDIPLOMA

Ötven évvel ezelőtt vettem át közgazdász tanári oklevelemet. Ennek birtokában tanítottam kezdetben élelmiszerkereskedelmi eladókat, majd vendéglátóipari üzemgazdászokat. Főiskolai munkám során végigjártam a beosztásokat tanársegédtől adjunktuson át a docensig. Tanítottam nappali, esti és levelező hallgatókat, kollokváltattam, konzulensként segítettem diplomadolgozat írókat, államvizsgáztattam, szakcikkeket írtam.

Munkámban megéltem sikereket, néha kudarcokat. Örömmel gondolok a velem egy hullámhosszon együttműködő hallgatókra, kollegákra és köszönettel emlékezem a tőlem eltérően gondolkodókra, időnként engem támadókra, mert mindez okulásomra szolgált.

Ma már nyugdíjasként kívülről figyelem a szakmai, oktatási történéseket, a gazdasági folyamatokat. Szeretettel gondolok mindazokra, akik palléroztak, mert mindenkitől tanulhattam valamit. Hálásan emlékezem általános iskolai oktatóimra: az írás-olvasásba bevezető Gizi tanító nénire, a 4. osztályban tanító jó lelkiségű Anci nénire, a felső tagozatos osztályfőnökömre Éva nénire, aki férjével élménydús, országot megismertető autóbusz kirándulásokat szervezett és a szereplésünkkel színdarabokat rendezett, Leonka néni magyartanáromra, Klári néni szigorú, de igazságos számtan tanáromra és sorolhatnám többi nagyszerű általános iskolai tanáromat.

Máig látom magam előtt a középiskolai Zoltán igazgató urat, aki személyesen csinálta a közgazdasági technikumi beiskolázási elbeszélgetést és válogatott be a kiemelt „jutalom osztályba”. Így kerülhettem Margit néni osztályába, akiről már megemlékeztem korábbi – „Tanulságos élettapasztalatok” – írásomban. Különleges hatású volt József – „kiugrott papból” lett – tanárom, aki egyéni döntéssel németül tanította nekünk a relativitás elméletet és emlékezetes beszédeket tartott az iskolai rendezvényeken. Ő hívta fel a figyelmünket sikeres érettségink után, hogy eredményeinkért mondjunk köszönetet elődeinknek és első tanítóinktól kezdve összes tanárunknak. Az ő 55 évvel ezelőtti tanácsára teszem ezt most.

Egyetemi tanáraim között is voltak emlékezetes személyek: a gazdaságtörténetet előadó neves professzor, a gazdasági programozásból  megbuktató  matematika tanár, a bőbeszédű kereskedelmi szakoktató, a jó szervező, kedves személyiségű orosztanár, akinek kérésére 3 évig egyetemi nyelvi köri titkárként is tevékenykedtem és ajánlásával kijuthattam Nyugat-Németországba egy nyári ifjúsági táborba.

Mindenek előtt azonban köszönöm szüleimnek a biztos hátteret és legfőképpen az Isteni Gondviselésnek, hogy a látszólag véletlenek játékaként jóember-formáló körülmények közé juttatott.

E számbavételt az aranydiploma átvétele alkalmából tettem. Ugyanis 2019. szeptember 26-án a Corvinus Egyetemen – 50 éves szakmai tevékenységem elismeréseként – megkaptam díszoklevelemet. Több évfolyamtársammal együtt felemelő szép ünnepségben volt részem. Köszönet az Egyetemnek e megtisztelő alkalomért.

Kép: P. Nagy Gabriella

diplomaatvetel

Kép: P. Nagy Gabriella

diszoklevel1909289

Kép: Berényi László Géza

Kategória: Igaz mesék | Közvetlen link a könyvjelzőhöz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s