Ha valamely testrészünk fáj, önkéntelenül is odanyúlunk, tapogatjuk, masszírozgatjuk, a fájó csontot megropogtatjuk, vagy kezünket egyszerűen csak rajtatartjuk.

Távol-Keleten több ezer éve tudják, hogy az ember egy energiarendszer, és egészsége annak a függvénye, hogy az energia az ember egészében hogyan kering. Mindenféle betegség az energiaáramlás eldugulásának következménye. Az energia elakadását különféle kezelésekkel, ráhatásokkal, mint például masszírozás, torna, akupunktúra stb. lehet megszüntetni. Ennek legrégebbi dokumentumait a régészek Kínában találták meg. Onnan terjedt el Délkelet-Ázsiába, majd lassacskán nyugatra is.

Néhány évig Japánban élve megismertem japán változatait is, például az izomlazító, dögönyözős “anmá”-t, mely masszázsfajta a X. század táján alakult ki. Ebből fejlődött ki a XX.században ismertté vált “siacu”, melynek értelme “ujjnyomás”, mivel az ujjakkal fejt ki hatást az emberi test energiavezetékeire. Valójában a kezelő egész kezével, karjával, sőt lábaival is érinti, finoman nyomja a kezelt testrészt, feszítésekkel, izület-mozgatásokkal lazítja ki a görcsöket és teszi újra folyamatossá az energiaáramlást.

Ezeket a gyakorlatokat egyedül vagy másik személlyel együtt lehet csinálni. A siacu az eltömődött energiacsatornákat megnyitva, ill. az el-elakadó energiaáramlást serkentve, javítja a szervezet felfrissülését és ilymódon segíti a folyamatos életerő működését. Mivel a test minden porcikája összefügg az egész emberrel, e gyakorlatok az egység összhangját célozzák.

A masszázs különféle változatai világszerte alkalmazottak, melyek az egész testre vagy bizonyos testrészekre ill. meghatározott pontokra fejtenek ki hatást és így frissítik, gyógyítják a test működését. Hálásan gondolok Varró Csaba kiváló természetgyógyászra, aki Budapesten igen jó hatásúan igazította el az izmok, izületek, csontok harmonikus együttműködését ill. az egész test energia-rendszerét.

Ehhez képest érdekes kísérleti tapasztalatról adott hírt a Natural Health amerikai folyóirat. Eszerint D. Wirth doktor a “Finom energiák” c. kiadvány I. kötetében közzétette, hogy a kapcsolat nélküli gyógyító érintés (továbbiakban: KNGyÉ) is képes siettetni a test gyógyulását.

A gyógyászati célú érintés (továbbiakban: GyÉ) az ősi kézrátétes gyakorlaton alapuló olyan gyógyító folyamat, amely nem használ gyógyszert, eszközös gyógyeljárásokat, vallásosságot, sőt még a beteg beleegyezését sem. Ez a gyógyhatás kizárólag a segíteni vagy gyógyítani akaró személytől függ. Más 1982-ben közzétett tanulmány azt mutatta, hogy az érintési gyógymód hatékonyságához a közvetlen szoros fizikai kapcsolat megléte sem szükséges, elég, ha a kezelést végző csupán a kezelendő testrész közelében tartja kezét. A szakértők szerint a gyógyító tényező a gyógyító és a beteg közötti energiamezőbe történő beavatkozásban rejlik. Ebből következően alakult ki a paradox elnevezés: “kapcsolat nélküli érintés”.

A GyÉ-t ill. a KNGyÉ-t sikeresen alkalmazzák a stressz mérséklésére, a fejfájás csökkentésére vagy a műtét utáni fájdalom enyhítésére. Mindamellett e tapasztalati vélemény mögött mindig ott a sejtés, hogy a kezelést a szuggeszció, a gyógyító elvárás ill. a tudatküszöb alatti kommunikáció befolyásolja. Wirth doktor azonban kigondolt és lebonyolított egy kísérletsorozatot, ami először zárta ki sikeresen e felsorolt tényezőket.

A reprezentatív, duplán vak kísérletbe 44 egészséges felnőtt férfit vontak be, aki beleegyezett egy a felső karon végzett sebészeti szövettani vizsgálatba, valamint abba, hogy a seb gyógyulását figyelemmel kísérő mindennapos eljárásmódon is részt vesz. A kísérletre vállalkozó önkéntesek csoportja, a szövettani vizsgálatokat végző orvos valamint a napi üléseket megszervező és a sebek mérését elvégző szakember mind azt gondolta, hogy a gyógyulás bioelektromos tulajdonságait vizsgáló tanulmányban vesz részt. Csak a KNGyÉ-t végző személyek és a tanulmány szerzője tudta a kísérlet igazi lényegét, ők viszont végig el voltak különítve a részvevőktől.

A vizsgálati alanyokat egyénileg elkülönített szobákban helyezték el, ahol karjaikat a falba nyíló keskeny nyíláson keresztül átdugva kellett tartaniuk. A másik szobába nem láthattak, ahol az 5 perces KNGyÉ-t végző személy tartózkodott. A nem kezelt kontrollcsoport tagjai karjaikat üres szobába dugták át. Az üléseket mindkét csoport számára 16 napon át minden nap megtartották. A sebeket megmérték az operáció napján, a kísérlet 8. és a 16. napján.

A seb az első napon minden részvevőnél azonos méretű volt. A 8. napra mégis a KNGyÉ-sel kezelt csoportnak 10-szer kisebb volt az átlagos sebmérete, mint a kezeletlen csoporté. A 16. napra a kezelt sebek átlagos mérete 0,418 mm², a nem kezelt sebeké pedig 5,855 mm² lett. 23 kezelt sebből a 16. napra 13 teljesen meggyógyult, míg a kezeletlen csoportból egyetlen egy sem.

D. Krieger doktor képzett nővér és a New York Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, aki a GyÉ első megfogalmazásával vált ismertté. Ő Wirth doktor eredményeit elismeréssel fogadta: “Wirth az akadályozó tényezőket kiiktatta és ragaszkodott az ellenőrzött kutatás minden követelményéhez.”

Krieger állítása szerint a GyÉ-t az USÁ-ban több mint 80 főiskolán és egyetemen ill. 65 más országban is tanítják. Ő maga a témát több mint 37 ezer orvostanhallgatónak tanította. Hangsúlyozta, hogy a Wirth-féle kutatás döntő módon alátámasztja e gyógymód hatásosságát. Mindössze egy gondra mutatott rá: “A hagyományos kutatás még nem ért el arra a pontra, amikor pontosan képes megválaszolni, hogy mi is történik az ilyen gyógyító célú humán események során.”

A kérdés felvetődése viszont már maga is egy lépés a fenti, eddig jószerével miszticizmussal kezelt gyógyeljárás tisztázása felé vezető úton! Én inkább csak ösztönös kíváncsisággal fordultam az ilyen irányú tevékenységek felé, mígnem az 1990-es években tudomásomra jutott a vietnami származású Luong Minh Dang szellemi jóga mester módszere. Ma már – a szellemi és testi jógát aktívan gyakorolva – tudom, hogy a fent leírtak nemcsak a különleges adottságú egyének révén, hanem az univerzális energia módszeres felhasználásának megtanulásával és alkalmazásával is lehetségesek.